Búcsúztató

 

 

 

Elfújt egy felhőt a nyár esti szellő

Elvitt egy lelket a megriadt felhő

Csak döbbent csend mi akkor ott maradt

A térdre roskadt néma fák alatt

 

Emlékek zúdulnak ránk hosszú sorban

Arcodat látjuk majd’ minden arcban

Egy kép,egy hang,vagy épp egy mozdulat

Ismerősnek tűnik itt minden pillanat

 

Égi országúton suhansz már tovább

Hol angyalok óvnak,vigyáznak reád

Nincs ott gödör,kátyú,nem tombol szélvihar

Nem  áztat már többé rettentő zivatar

 

Mikor derült este felnézünk az égre

Egy újabb csillagot veszünk majd észre

Mely lassan halad és fényesen ragyog

S Te üzensz onnan- MÁR JÓ HELYEN VAGYOK!

 

 

 

Tomiwalker